Az elmúlt egy hétben a Touch kicsit a háttérbe szorult (ez mondjuk leszűrhető a bejegyzések számától is), és azt hiszem, most eljutottam egy olyan ideális pontra, ahol nem én vagyok a Touchért, hanem tényleg az van értem: nem használom olyan dologra, amit mással egyszerűbben meg tudnék oldani, nem használom csak azért, mert Touch, nem rakok rá naponta öt új programot: ha kell, előveszem, használom, de amúgy kényelmesen pihen valahol. Nekem fél évnél is több kellett hozzá, hogy eljussak ide, de persze örülök, hogy idáig nem így volt, hiszen ez a blog sem lenne pl, ha idáig nem vagyok ennyire Touch függő : )
Ha az ember csak ritkábban használja a Touchcsát, akkor viszont szeretné… jobban használni. Hirtelen elkezdettt idegesíteni, hogy néha lassan indul el egy-egy program, hogy néha egy-egy program kicrash-sel, és még sorolhatnám – szegény rendszer elég viharvert jelenleg, a rengeteg program próbálgatásnak megvan az ára, egy idő után nagyon belassul a rendszer.
Ennek elkerülése érdekében most teljesen tiszta lappal kezdek, és nem fogok rá annyi mindent felrakni (eddigi négy teli oldal helyett maximum kettő lesz!), letörlöm azokat a programokat, amiket nem használtam több hete (nem érdekel a “hátha jó lesz még valamire”), és úgy általánosságban a letisztultságot próbálom majd elérni.
Igazából ebben nincsen semmi követendő példa, sőt, kicsit személyesebb hangvételű lett ez a post, mint terveztem, de nem is ez a lényeg, oda akarok kilyukadni, hogy megkérdezzem: Más járt már így? Pukkadt ki már másnál is az a lufi, ami után egy tiszta, letiszult rendszert kevés programmal tűztetek ki magatok elé? Vagy hülyeség az egész, és csak én vagyok ekkora kretén?